ELJÁRÁS IDŐTARTAM KALKULÁTOR

Tovább a kalkulátorra

TÁJÉKOZTATÁS

Az eljárási időtartam kalkulátor által meghatározott eredmény a bíróságokon az adott ügytárgyban az előző naptári évben legalább 6 db ítélettel befejezett ügy statisztikai szabályok szerint számított átlagos befejezési időtartamát mutatja tájékoztató jelleggel. A perek eljárási időtartamát a kezdőiratnak (keresetlevél, szóbeli keresetről felvett jegyzőkönyv, fizetési meghagyás alapján indult eljárásban a közjegyzőtől érkezett aktanyomat stb.) a bírósághoz érkezése napjától kell számítani. A pertartam számítása során figyelmen kívül hagyandó a felfüggesztés, félbeszakadás, szünetelés ideje, tovább a perújítás, felülvizsgálat folytán újraindult ügyekben az alapeljárás időtartama. Amennyiben a bevitt adatok pontatlanok, például a jogviszony helytelenül kerül meghatározásra, úgy a kalkulátor által kiszámított eredmény is helytelen (például ingó kiadása iránti per, melyről az alperes ellenkérelme folytán kiderül, hogy az ingóság a házastársi vagy élettársi közös vagyonhoz tartozik, így a házastársi, élettársi közös vagyont meg kell osztani).
A pertartam az alábbi egy vagy több ok fennállta esetén akár lényegesen módosulhat, de az alábbi felsorolás nem teljes körű.
A peres eljárás időtartama függ a felek, a meghallgatni kért tanúk, kirendelendő szakértők számától.
A peres eljárás időtartama nagymértékben függ az alperes által előterjesztett védekezéstől, ellenkérelemtől, viszontkeresettől, beszámítási kifogástól (például a felperes keresetéből az elmaradt vállalkozói díj megfizetését kéri, az alperes kifogásként hibás teljesítésre vagy szerződés érvénytelenségére hivatkozik).
A peres eljárás időtartamát növelik, az alábbi esetek:
  • Kérelmek, nyilatkozatok, bizonyítékok előterjesztésének elhúzódása (Pp. 3.§).
  • Amennyiben tolmácsot kell kirendelni, az iratok fordítását kell elrendelni (Pp. 6.§ (3) bekezdés).
  • Az ügyész perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyészi fellépés törvényi feltételéről az ügyészt értesíti a bíróság (Pp. 9.§ (2) bekezdés).
  • A bíró kizárását megalapozó ok esetén, bíró kizárása iránti kérelem előterjesztése esetén (Pp. 13.§).
  • Amennyiben az eljárás folyamán válik megállapíthatóvá, hogy a bíróságnak nincs hatásköre, illetékessége az ügyben.
  • Amennyiben a pertárgyérték egyértelműen nem állapítható meg és annak bíróság általi meghatározása szükséges (Pp. 26.§).
  • A keresetfelemelés esete.
  • Ha a keresetlevélből nem állapítható meg egyértelműen a bíróság hatásköre, illetékessége.
  • Ha az alperes az első tárgyaláson kéri a jogszabályi feltételek fennállása esetén az ügy áttételét a munkahelye szerint illetékes bírósághoz (Pp. 29.§ (3) bekezdés).
  • Amennyiben az ismeretlen helyen tartózkodó alperes belföldi lakóhelye ismertté válik és kéri az elsőfokú bíróság előtt azt követően tartott első tárgyaláson az ügy áttételét a lakóhelye szerint illetékes bírósághoz (Pp. 29.§ (4) bekezdés).
  • Ha a bíróság illetékességét vagylagos illetékességre alapítják és ennek megállapítása az iratokból egyértelműen nem derül ki (Pp. 32.§, Pp. 34.§ (2) bekezdés), például gyermek lakóhelyének megállapítása.
  • Alávetéses illetékesség esetén a kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel és az alperes legkésőbb az első tárgyaláson kéri a per áttételét a Pp. 29.§, 40.§ szerinti bírósághoz.
  • Alávetéses illetékességi kikötés érvényességének vizsgálata szükséges (Pp. 41.§).
  • Ha a teljesítendő bírói cselekményeket megkeresés útján kell teljesíteni.
  • Hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén (Pp. 45.§).
  • A felek perbeli jog- és cselekvőképességének vizsgálata szükséges (Pp. 50.§).
  • A peres felek nagy száma.
  • Perbehívás esetén, jogutódlás esetén Pp. 58.§, Pp. 61.§.
  • Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére az alperest a perből elbocsátja (Pp. 64.§ (2) bekezdés).
  • Meghatalmazás hivatalból történő vizsgálata esetén.
  • Ha a jogi képviselet kötelező és a bíróságnak hiánypótlás keretében fel kell hívnia a felet jogi képviselő meghatalmazására (Pp. 73/b §).
  • Ismeretlen helyen tartózkodó alperes, „ismeretlenségének” igazolása, ügygondnoki díj előlegezése, hirdetményi idézés (Pp. 74. §, Pp. 101. § (1)-(2) bekezdés).
  • A gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek felkutatása (Pp. 96. § (4) bekezdés).
  • Külföldre történő kézbesítés és fordítás, tolmácsolás (1393/2007. EK rendelet, kétoldalú megállapodások, 8001/2001. (II.4.) IM tájékoztató 14. pont, 1393/2007/EK rendelet III/8. cikk, Pp. 6. § (1)-(2) bekezdés, Pp. 100. § (1) bekezdés, Pp. 184. § (1) bekezdés).
  • Külföldi alperes per- és jogképességének igazolása (elsősorban kötelmi-gazdasági ügyekben Pp. 48-50. §).
  • Joghatósági problémák, az EU jog alkalmazásának szükségessége, magyar jogtól eltérő alkalmazandó jog (2201/2013. EK rendelet, 44/2001. EK rendelet).
  • Teljes és részleges költségmentesség, illetékfeljegyzési jog, ezen kérelmek hiánypótlása (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 6. § (1)-(2) bekezdés, Pp. 84. § (1)-(3) bekezdés, 85. § (1) bekezdés, Itv. 60. § (1)-(2) bekezdés), vagy amennyiben a határozattal szemben fellebbezést terjesztettek elő.
  • Pertársaság felperesi és alperesi oldalon, beavatkozás, jogutódlás, kötelező perben állás (Pp. 51-56. §, Pp. 61-65. §).
  • Több kereseti kérelem (keresethalmazat), nagy terjedelmű keresetek, több jogcím és bonyolult tényállás.
  • Nagy mennyiségű peranyag.
  • Amennyiben a bizonyítási eljárással járó költségek előlegezése szükséges.
  • Amennyiben az engedélyezett költségmentesség visszavonásáról határoz a bíróság és a költségeket ezáltal a félnek előlegeznie kell (Pp. 68.§ (1) bekezdés).
  • Amennyiben a külföldi felperest a bíróság perköltség-biztosíték adására kötelezi.
  • Amennyiben az illetékesség hiánya miatt áttételre kerül sor.
  • Amennyiben a bíróságnak hiánypótlást kell elrendelnie (Pp. 95. §).
  • Amennyiben a hivatalos iratok kézbesítésére nem szabályszerűen került sor és emiatt a kézbesítést meg kell ismételni.
  • Amennyiben a kézbesítés időpontja kézbesítési vélelem útján állapítható meg, vagy a kézbesítési vélelem megdől (Pp. 99/A §).
  • Amennyiben az iratot külföldre kell kézbesíteni.
  • Ha kézbesítési megbízott igénybevételére kell felhívni a felet (Pp. 100/A §).
  • Amennyiben hirdetményi kézbesítés válik szükségessé, illetve amennyiben hirdetményi kézbesítés történt és az azt követő eljárás érvénytelen.
  • Amennyiben valamelyik fél részére külföldre kell az iratokat kézbesíteni, illetőleg külföldről kell a felet idézni.
  • Amennyiben a fél vagy a szakértő határidő-hosszabbítást kért és kapott.
  • Amennyiben a fél igazolási kérelmet terjesztett elő, különösen amennyiben a bíróság annak helyt ad.
  • Amennyiben az eljárás félbeszakad.
  • Az eljárás elhúzódása miatt ismételten alaptalanul beterjesztett kifogás miatt (Pp. 114/A §).
  • Amennyiben a keresetlevelet hiánypótlásra vissza kell adni.
  • Amennyiben más bíróságtól, hatóságtól vagy szervezettől irat beszerzése indokolt.
  • Amennyiben a bírósághoz benyújtott irat minősített adatot tartalmaz és a bíróságnak a minősítőt a megismerési engedély beszerzése végett meg kell keresnie.
  • Amennyiben a félnek, képviselőjének, tanúnak vagy szakértőnek az állapota, vagy megjelenése miatt a bíróság elrendelte a kiutasítását és felhívta a felet, hogy a képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék. Ha pedig a fél képviselőjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg vagy új képviselőről gondoskodjék.
  • Amennyiben áttétel elrendelésének van helye.
  • Amennyiben az idézés, kézbesítés nem szabályszerű.
  • Amennyiben a tárgyalás határnapjáig a fél idézésére vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) nem érkezett vissza.
  • Ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát, illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, a fél nevében megjelent személyt megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására.
  • Az eljárás szünetelése esetén.
  • Ha a tényállás az első tárgyaláson nem deríthető ki (Pp. 141.§ (1) bekezdés).
  • Amennyiben a bíróság írásbeli előkészítést rendel el.
  • Amennyiben a per eldöntéséhez tanúk meghallgatása szükséges, illetve a feleket személyes megjelenési kötelezettséggel kell idézni, illetve iratokat kell beszerezni.
  • Kereset, viszontkereset megváltoztatása esetén.
  • Viszontkereset, beszámítási kifogás előterjesztése esetén.
  • Közvetítői eljárás igénybevétele esetén.
  • Amennyiben a felek közösen kérik a tárgyalás elhalasztását.
  • Amennyiben a tárgyalást el kell halasztani, mert a keresetet az alperessel nem vagy nem idejében közölték, vagy a felperes a keresetét a tárgyaláson megváltoztatta, vagy valamely más kérelmét lényegesen módosította és ezzel összefüggésben az ellenkérelem előterjesztésére az alperesnek megfelelő időt kell biztosítani (Pp. 151.§ (1) bek.).
  • Amennyiben a bíróság fontos okból hivatalból a tárgyalást elhalasztja.
  • Amennyiben a bíróság a per tárgyalását felfüggesztette (Pp. 152., 155/c §).
  • Amennyiben a tényállás megállapításához, az ügy eldöntéséhez nagy terjedelmű bizonyítás lefolytatása szükséges (több tanú meghallgatása, egy vagy több szakértői vélemény beszerzése, okiratok beszerzése).
  • Ha a tanú a fél által bejelentett adatok téves volta miatt nem volt megidézhető.
  • Ha a tanú meghallgatását megelőzően jogszabályban meghatározott titoktartás alóli felmentést megadó hozzájárulást kell beszerezni.
  • Amennyiben a tanú az azonosításához szükséges iratokat nem hozza magával, illetőleg a bíróság felhívása ellenére a birtokában lévő iratokat nem mutatja be.
  • Amennyiben a különböző időpontokban meghallgatott tanúk tanúvallomásai ellentmondásának feloldása érdekében a tanúk szembesítése válik szükségessé.
  • Amennyiben a tanú a tárgyaláson nem tud megjelenni és igazolási kérelmet terjeszt elő, illetve amennyiben a tanút jogszabályban meghatározott esetben a lakásán, illetőleg a tartózkodási helyén kell kihallgatni.
  • Amennyiben a szakértő várható költségeiről előzetes munkaterv készítése szükséges. (Pp. 175.§)
  • Szakértő kizárása iránti indítvány előterjesztése esetén.
  • Amennyiben az írásban benyújtott szakvéleményt követően a szakértő meghallgatása, a szakvélemény kiegészítése, esetleg más szakértő (k) kirendelése, meghallgatása, majd a szakértői vélemények közötti ellentmondás feloldása válik szükségessé
  • Amennyiben a szakértő a szakvélemény előterjesztésére megadott határidő meghosszabbítását kéri (Pp. 104. § (1) bekezdés). Például: A szakértői vélemény elkészítésének akadálya lehet objektív tényező (pl. időjárás), amikor több hónapot is várni kell a szakértői vélemény elkészítéséhez. A szakértők leterheltségükre hivatkozással is több esetben kérnek határidő hosszabbítást. A szakértői vélemény előterjesztéséhez hatóságoktól különböző adatközlésre van szükség, a hatóságok az adatközlésnek esetenként késedelmesen vagy csak többszöri felszólításra tesznek eleget.
  • Amennyiben jelnyelvi tolmács kirendelése szükséges, illetőleg amennyiben a Pp. 184.§ (2) bekezdése alapján a kihallgatás helyett írásban kell nyilatkoztatni a hallássérült vagy beszédfogyatékos személyt.
  • Amennyiben a tanú, a szakértő idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg vagy engedély nélkül eltávozik, vagy a szakértő a véleménynyilvánítással késlekedik.
  • Amennyiben a bíróság a tanú vagy a szakértő elővezetését rendeli el.
  • Amennyiben helyszíni szemle tartása szükséges.
  • bíróság határozatával szemben fellebbezést terj Amennyiben okirat beszerzése iránt kell intézkedni.
  • Amennyiben az okirat tartalma üzleti titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősül és a bíróságnak a titoktartás alóli felmentés megadására megkeresést kell kiadni.
  • Amennyiben az okirattal, magánokirattal, közokirattal szemben ellenbizonyítást terjesztenek elő.
  • Amennyiben a bizonyítást külföldi államban kell lefolytatni (Pp. 204.§).
  • Amennyiben a Magyar Állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat hiányában a bíróság a félnek kérelmére határidőt szab arra, hogy a bizonyítás lefolytatásáról a külföldi állam jogszabályainak megfelelő és a szükséghez képest felülhitelesített közokiratot mutasson be.
  • Amennyiben a bíróság közbenső ítéletet hoz.
  • Amennyiben a bíróság határozatával szemben fellebbezést terjesztenek elő.
  • Amennyiben az elsőfokú bíróság határozatát fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem folytán hatályon kívül helyezik.
  • Amennyiben a bíróság először a perújítás megengedhetősége körében tart tárgyalást és hoz döntést.
  • A házassági perben, amennyiben a házasság felbontása közös megegyezéssel történik, vitássá válik a gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj, kapcsolattartás, lakáshasználat, házastársi tartásdíj, illetve házastársi közös vagyon iránti igényt terjesztenek elő.
  • Ha a bíróság az érvénytelenítés, illetőleg a bontó kereset és a házassági vagyonjogi kereset felől külön határoz, részítéletet hoz.
  • Apasági és származás megállapítása iránti egyéb perben, ha a bíróság szakértői bizonyítást rendel el.
  • Apasági és származás megállapítása iránti egyéb perben, ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél nem jelenik meg, illetve a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, illetve amennyiben a törvényes képviselő a kiskorú gyermeket a vizsgálatot vérvétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt nem engedi meg.
  • Ha a vértulajdonsági vizsgálat azon személy apaságának megállapítását alapozza meg, akit a jogszabály értelmében a fél jogállása illet meg és a felperes e személyt perbevonja, egyidejűleg az eredeti alperest a perből elbocsátja.
  • Gondnokság alá helyezési perben, amennyiben a személyes megjelenésre idézett alperes a tárgyaláson nem jelenik meg, illetve a szakértői vizsgálaton nem jelenik meg.
  • Családjogi tárgyú perekben – a per speciális tárgyánál fogva – a perindítás után bekövetkezhetnek olyan tények, körülmények, amelyek további bizonyítást tesznek szükségesség, ezzel szükségképpen késleltetve az eljárás befejezését. Pl. tartási perben a tartásra kötelezett fél munkahely-vesztése, egyéb okból bekövetkezett lényeges jövedelemváltozása a per tartama alatt; gyermekelhelyezés iránti perben a per tartama alatt létesített élettársi kapcsolat, újabb gyermek születése, lakóhely-változtatás, stb.
  • Közigazgatási perben, ha az elsőfokú határozatot hozó szervnél határidőben benyújtotta a fél a keresetlevelet, azonban a keresetlevél és az ügy iratai a felterjesztésre és továbbításra nyitva álló határidő alatt a bírósághoz nem érkezett meg.
  • Közigazgatási perben, amennyiben a bíróság hivatalból bizonyítást rendel el.
  • A közigazgatási per, amennyiben tárgyaláson kívül nem bírálható el és azt tárgyaláson kell elbírálni.
  • Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt elő.
  • Végrehajtás korlátozási, megszüntetési perben megkeresést kell kiadni, és az határidőben nem érkezik vissza.
  • A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perben, amennyiben a követelés érvényes létrejöttét vitatják, illetőleg azt állítják, hogy a követelés egészben vagy részben megszűnt, és nagy terjedelmű tanúbizonyítást kell lefolytatni, illetve szakértőt kell kirendelni (ez utóbbi, az elszámolás helyességének ellenőrzése, a szakértő kirendelése a végrehajtási lappal, illetve azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okiratok esetére is érvényes).
  • Végrehajtási igényperben, amennyiben házastársi közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak a vitatottak és a vagyonmérleget fel kell állítani.
  • A teljesítésigazolási szakértői szerv szakvéleményére alapított per esetén, amennyiben a teljesítésigazolási szakértői szerven kívül más szakértő szakvéleményének a beszerzése indokolt.
  • Kisértékű pereknél, ha a per keresetváltoztatás folytán nem tartozik a kisértékű perek körébe és ezért a pert az általános szabályok szerint kell folytatni.
  • Valamint, ha a felek a közösen előterjesztett kérelmükben a per általános szabályok szerinti elbírálását kérik.
  • Kisértékű perek esetén a fél bizonyítási indítványát a jogszabályban meghatározott határidőn túl terjeszti elő, de annak teljesítéséhez az ellenfél hozzájárul.
  • Kisértékű perben a jogszabályban megadott határidő leteltét követően a keresetváltoztatáshoz, illetve viszontkereset előterjesztéséhez az ellenérdekű fél hozzájárult.
  • Kisértékű perekben az első tárgyalás után a beszámítási kifogás előterjesztésének jogszabályi feltételei fennállnak.
  • Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése (Pp. 155/A. §)
  • Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, továbbá a Kúria eljárásának a kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt (Pp. 155/B. §)
  • Amennyiben a határozat kézbesítése, vagy közlése akadályba ütközik (azokban a perekben ahol nagy a peres felek száma (pl. társasházi perek, közös tulajdoni perek) a kézbesítés nehézségekbe ütközik (a fél elköltözött, időközben elhalálozott), ami a határozat jogerőre emelkedésének időpontját vagy a jogorvoslatra nyitva álló határidőt kitolja).
  • Az eljárás folyamán a fél bármikor az egész bíróság ellen – akár több esetben is – kizárási bejelentést tehet (Pp. 18. § (2) bekezdés), mikor is a bírók nyilatkozatának beszerzése, az iratok másodfokú bírósághoz történő felterjesztése, a kizárási bejelentés elbírálása jelentős időt vesz igénybe, ami az eljárás befejezését késlelteti.